Kedves Tibor!

Karácsonykor itt ültél közöttünk, lelkesen, életörömmel és tervekkel telve meséltél a szép nyugdíjas évekről, hogy van időtök utazni, hogy mennyi örömöt találsz az életben. Mi, a most itt tanító kollégáid, annyira örültünk, hogy végre volt időd eljönni közénk.

Annál nagyobb fájdalommal vettük tudomásul, hogy Te, a Keri családjához tartozó kollégánk, váratlanul eltávoztál közülünk. Mert egészen biztosan meghatározó családtag voltál, aki 1971 óta szívvel-lélekkel dolgoztál az iskolánkért. Nemcsak kémia-fizika szakos tanár voltál, hanem osztályfőnök, a Diákönkormányzati Kört segítő rendezvényszervező, kedves, megértő, energiával teli kolléga is.

Nappali és levelezős tanulók százai köszönhetik Neked, hogy áruismeretük és gyakorlati tapasztalatuk biztos pontot jelentett számukra a munka világában.

Még lövész szakkört is vezettél.

Nyilvánvalóan szerettél pedagógus lenni, hiszen Tibor fiad is követett téged ezen a pályán.

1986-tól igazgatóhelyettesként egészen 2008-as nyugdíjba vonulásodig egyengetted az iskola útját. Számtalan kihívást és változást éltünk meg együtt. de mindig volt egy történeted, egy mosolyod, ami kisimította a hétköznapok döccenőit. Mindannyian a mosolyodra emlékezünk és arra, ahogy felszegted az állad és a plafon felé tekintve eltöprengtél egy-egy probléma megoldásán.

A KERI 37 elhivatott évet köszönhet neked. Felkészültségből, elszántságból mindannyian példát veszünk rólad, hiszen mindvégig az iskola sikeréért, fejlődéséért, és azokért dolgoztál, akik Kerisek voltak, és akik ma Kerisek.

Hiányozni fogsz nekünk.

Köszönjük, amit értünk tettél!

Bár mostantól csak a tablóképeken láthatunk, őrizni fogjuk, amit a munkáddal, egyéniségeddel örökül hagytál.

 

Papós András

igazgató